2009-ben jelent meg a Majsa Alapítvány támogatásával a Csík Antalógia című kötet, melyben Csík Antal kiskunmajsai helytörténész az Új Kun-Majsa újságban megjelent publikációi olvashatók. A régi embereket, időket idéző történetekből adunk közre néhányat.
Az század elején baráti tanácsra érkezett Majsára a fiatal vállalkozó kedvű Schwarz Artúr nyomdász. Majsán akkor éppen nem volt nyomda, ezért örömmel fogadta az elöljáróság az iparengedély kérelmét.
Falépcsős első műhelyét 1905-ben nyitotta meg a templom mögötti üzletsor elején. A község sok munkával látta el a nyomdát. Éjjel –nappal dolgozott. Rövid idő alatt a község megszerette, a majsai zsidó közösség befogadta ezt a mozgékony, energikus embert.
Házassága után Schwarcz úr bővítette üzletét papírbolttal, ezért átköltözött a Fő utca 70. számú ház üzlethelységébe. Az első gyereke születése után ez is szűknek bizonyult. Kibérelte a Márk-ház Félegyházi út sarkán lévő helyiséget az akkori Erzsébet utca 70. szám alatt. A főutcára néző négyrolós, kirakatos helyiségben helyezte el nyomdagépeit, a papírboltot csak a bolti berendezés választotta el tőle. Újságot nyomtat Kiskunmajsai Hírlap néven, társadalmi, szépirodalmi és gazdasági hetilapot. Tágas üzlete valóságos szellemi központja lesz Majsának. Mindennapos vendége Varga Mihály plébános és Majsa intelligenciája.
Már segédet alkalmaz, a távoli rokon „a kis Weiszt”, és most már ketten tapossák a nyomdagépek lábpedáljait. Szombatonként fiaival buzgón jár a Páva utcai zsinagógába istentiszteletre. Ezt a gyarapodó, kiegyensúlyozott életet az első világháború szakítja meg. Bevonul K. u. k. katonának, a bosnyák-ezredbe sorozzák. A családra nehéz napok várnak, csak a papírbolt jövedelméből kell megélni, mert a nyomda nem üzemel.
A háború után az őszirózsás forradalom előestéje a zsidó boltok feltörésével, kifosztásával kezdődött Majsán. Az öröm csak az volt, hogy a fölfordulások után a nyomdatulajdonos egészségesen került haza a családjához. Újból beindította a nyomdagépeket, a régi megrendelők újra jöttek a megbízhatóságáról híres ember műhelyébe. A többszáz kötetes kölcsönkönyvtárának forgalma rövidesen elérte a háború előtti szintet. A szegények szinte sorban álltak hivatalos leveleik megfogalmazásáért. Viszont elmaradt a falu intelligenciája, ők az ébredő magyarok nacionalitsta mozgalmához csatlakoztak.
Gyermekei a Páva utcai zsidó iskolába jártak, gondtalanul rúgták a rongylabdát a poros udvarban Singer Malvin tanító kisasszony keserűségére. A péntek esti tejes kalácsok után jött az ünnepvárás öröme. Szombaton kiöltözve mentek édesapjukkal a zsinagógába, ahol Grünwald sakter és kántor olvasott fel a Torából és imádkoztak elmélyülten. Ebédre a Bartók pék kemencéjében főtt sólet marhahússal és a kedvenc csemege, a töltött libanyak várta őket.
Hamarosan nagy változás állt be életükben. Varga Mihály plébános kezdeményezésére a kalocsai Missió nyomda fióküzemet létesít Majsán. Az esperes-plébános Kunsági Hírlap című újságot alapít. Templomban, iskolában serkenti a híveket, hogy a Missió papírboltjában vásárolják könyveiket, füzeteiket, és egyéb papír szükségleteiket. Ezért visszaesett a papírbolt és a nyomda forgalma, mivel a község nem rendel tőle nyomtatványt. Hamarosan fel kell adniSchwarczéknak a kényelmes, tágas otthonukat és a Tabánban bérelnek kis lakást, üzletet, műhelyt meg a mai áruház helyén a Bakró-házban nyitnak.
Közben a három fiú is kitanulta a nyomdász mesterséget, de hiába álltak be a nyomdába, az erős konkurenciával nem tudtak megbirkózni. A harmincas évek végére már olyan kevés munkájuk volt, hogy az apa, a legidősebb fiúval Pestre ment dolgozni. A középső fiú egy politikai vicc miatt menekülni kényszerült Palesztínába. A papírboltban már szinte áron alul adták áruikat, de még így is ki voltak téve a hatóság zaklatásának. A szülők a legidősebb fiú esküvőjén Pesten tartózkodtak, a boltban a lányok és a legfiatalabb fiú volt csak, amikor két csendőr kötött beléjük azzal, hogy nincsenek kiírva a kirakatban lévő reklámáruikra az árcédulák. A bíróság ezért az édesanyjukat egy hónapra elzáratta. Közben a legfiatalabb fiút behívták munkaszolgálatos katonának Ódörögre. A börtönből szabadult édesanyja kis csomagot küldött fiának Ódörögre egy levéllel. Mintha megsejtette volna saját szomorú sorsát, ezt írta fiának: „…most ezt a kis süteményt küldöm utána hosszan semmit…”
A hatóság édesanyjukat kivitte kocsival a kömpöci majorban létesített zsidó gettóba. Édesapját és lánytestvérüket Pestről hurcolták el. A lánytestvér került haza kopaszon és huszonöt kilósan. Majsára csak a fiatalabb fiú jött vissza a kegyetlen orosz munkaszolgálatból. Egy rokonuk a Csillag rőfös házában rendezte be kis nyomdáját, egy régi típusú amerikai tégelysajtó nyomdagéppel.
Alig indult be a vállalkozása, mikor 1949 karácsonyán egy pesti elvtárs érkezett és felszólította, vegye kalapját, mert üzeme államosítva van. Ennyi bánat és keserűség után kivándorolt Palesztínába, bátyja után.
Így szóródtak szét a világban, mielőtt gyökeret eresztettek volna Majsa homokján.
1990

forrás:facebook.com/kvtmedia