A Kiskunmajsa Város és Térsége (KVT) szerkesztősége már elindította az ifjú tehetségeket bemutató sorozatát. A most induló KVT Galéria elnevezésű sorozattal pedig a kiskunmajsai kötődésű alkotók számára szeretnénk virtuális bemutatkozási lehetőséget biztosítani, mivel a jelenlegi járványhelyzetben zárva vannak a kiállítóterek. Első vendégünk Kuklis Katalin akvarellista, akinek művészetét már sokan ismerik.
Katalin örömmel vállalta ezt a lehetőséget, és olyan képeket küldött a galériába, melyek felidézik a kígyósi gyermekkort, megörökítődnek a majsai középületek, meghatározó utcarészleteket is. Mint bemutatkozásában is írja: “Álmom az, hogy az általam alkotott kép legyen oly csendes, mint az igaz szó, mely messzebbre és mélyebbre ér, mint a harsány kiáltozás.”
Kuklis Katalin bemutatkozása:
“Gyermekéveimet Kiskunmajsa, Kígyóspusztán töltöttem. 12 éves koromig egy tanyán éltünk, ez a hely örökre bevésődött a szívembe. A ház egy nagy tisztás közepén állt, amelyet csatorna szelt ketté, otthont adva a vizet kedvelő élővilágnak. A tisztást erdők ölelték körül amelyek abban az időben végtelennek tűntek… Ez az idilli környezet volt a játszóterem azokban az első években. Itt töltöttem meg lelkemet a vadvirágos rétek, zegzugos kis akácerdők és messze néző nyárfák csodájával.
Az erdők, mezők állatai megszokták jelenlétemet és egészen közel engedtek magukhoz. Nem volt ritka vendég az őz, mezei nyúl, sündisznó és a különféle békák sem. Tenyeremben sokféle rovarral tértem haza a nagy felfedezésekről és anyukám már előre félt, amikor közeledtem és kezeimből repültek, ugrottak, másztak elő kis barátaim.
Később a helyi állami gazdaság mellé épült kis tanyaközpontba költöztünk. A középiskola első két évét a kiskunmajsai Dózsa György Gimnáziumban végeztem el, innen Szegedre költöztem, ahol jelenleg is élek.
A múltból előbukkanó gyermekkori álom hatására 2005-ben a festészet felé fordultam. Hiszem, hogy soha nem késő önmagunkat, vágyainkat megvalósítani. Képeimben ott van minden szó, szín és vonal, amelyet valaha szívembe zártam…
A vízzel oldódó festék számomra a szabadságot jelenti, elvarázsol lágy színeivel, puha kontúrjaival. A színes vízcseppeken áttűnő papír fehérsége teszi ragyogóvá a képeket. A hatás egyedi, megismételhetetlen, könnyed, álomszerű… Képeim témavilága az otthonból táplálkozik ahonnan elindultam és ahová megérkeztem. A homokról, amely a szülőföldem, az édesanyám… A természetszeretetről, azon táj szeretetéről, amely a mi vidékünket jelenti. Álmom az, hogy az általam alkotott kép legyen oly csendes, mint az igaz szó, mely messzebbre és mélyebbre ér, mint a harsány kiáltozás.
2017 óta az épített környezet is foglalkoztat, szeretem a szecessziót, az apró részleteket és a gyermekkoromat idéző emlékeket.
Készítettem már díszlettervet és írtam mesét, amelyet saját képeimmel illusztráltam. Hiszem, hogy még sok csoda vár rám…
Tanáraim, mestereim, példaképeim:
Nagy Károly grafikusművész, Szegedi Szépmíves Céh,
Pataki Ferenc festőművész, Belvárosi Rajzkör Szeged,
Kereszty Zsolt festőművész, SZAFT (Szegedi Alkotók Független Társasága),
Bálványos Huba grafikusművész, Magyar Művelődési Intézet keretében,
Dóri Éva szobrászművész, vizuális tanár, Magyar Művelődési Int. Lekt.
és drága barátom, Richter Ilona grafikusművész, tudományos illusztrátor
28 önálló és több csoportos kiállításon vettem részt Szegeden, Budapesten, Kiskunmajsán és Vonyarcvashegyen.
2010-ben elnyertem a Magyar Művelődési Intézet Alkotói díját.
Szeged, 2021. február
Kuklis Katalin (akvarellista)”
forrás: Kiskunmajsa Város és Térsége(KVT), facebook.com/kiskunmajsavaros
